"Színházsor", Opera,Operett, Zeneakadémia, vigalmi negyed, szórakoztató zóna, pesti vicc, kabaré... Világörökség... Ez volt a most ismét feléledt pesti Broadway, illetve ahogyan a pesti népnyelv és a szerző is szívesen említi: "a Bródvéj". Az eredetileg "pesti Montmartre"-nak elképzelt negyed végül azzá alakult, amivé lennie kellett. Surányi j András könyve bemutatja a múltat s a jelent a szerző saját fotóival, illetve eredeti dokumentumokkal, gyűjtők féltve őrzött számolócéduláival, autogrammos fotóival, újságkivágásaival, plakátjaival illusztrálva. A Terézváros történelmébe oltott Bródvéj-sztorin a Zimmerer&Co AG kortalan és elpusztíthatatlan alapítói, a kerület őslakosai kísérik végig az olvasót.

A kötetből természetesen a Kolibri Színház épületének története sem maradhatott ki...

Komor Marcell és Jakab Dezső 1897 és 1918 között Komor Jakab Iroda néven működött igen sikeresen, nem túlzunk, ha sztárirodáról beszélünk. A Budapesti Kerület Munkásbiztosító székháza, a Köztársaságtéri Nép- azaz későbbi nevén Erkel Színház vagy a Rákóczi úti Palace Szálló, de a szabadkai városháza és a marosvásárhelyi kultúrház is kettejük munkája. Ez az épület, főleg a mai formájában nem hasonlítható a Komorék szabadkai „cifra"zsinagógájához vagy a pozsonyi „Kék templomhoz, de képzeljük mellé, csak látványtervként a Palace Szállót... Lehet, hogy csattanósabb zárása lenne északon a Jókai térnek. (..)Komor Marcell, hazafias millenniumi lelkesedésében „Ezery"-ként írta alá dokumentumait. A magyar szecesszió és a magyaros stílus emblemasztikus képviselőjének sajnos nem egyedi a sorsa. 1944-ben a Magyar Királyi Csendőrség szolgálatkész őrmesterei csapták rá a marhavagon ajtaját, novemberben halt mártírhalált a deutschkreutzi koncentrációs táborban. Bátyja Komor András, a szintén neves író önkezével vetett véget életének, így „úszta" meg Auschwitzot.

A Komor-Jakab épület bevált terézvárosi recept szerint épült, a földszinti helyiségek az Edison filmszínháznak adtak helyet, a további hat emelet bérházként működött. A mozi bezárása után a hírhedt Uhu mulató költözött ide. Az Uhu odúja még ki sem hűlt, jött egy nagyobb madár. A két kerülettel arrébb megszűnt Apollo Kabaré színtársulata telepedett ide rövid időre, és lépett föl Pelikán Kabaré név alatt. Ez a madár se bírta sokáig. Helyén 1927. szeptember 16-án a Komédia Kabaré nyílt meg; ha egészen pontosak akarunk lenni, akkor Komédia Orfeum néven nyílt a színpad./../ Rott Sándor, igazgató ezidőtájt Magyarország vezető komikusának számított és Bécstől Berlinig mindenhol nagybetűkkel írták a nevét a színházi és kabaréplakátokon. Talán máig az ő „Kalábriász parti"-ának 1500 előadása -1891-1896-ig - tartja a magyar színházi rekordot. A gazdasági válság és a következtében 1928-ra kibontakozó színházi dekonjunktúra tönkretették, mindenét elveszítette, sőt óriási adóssága keletkezett. Az anyagi kényszer Bécsbe vitte Rott Sándort, ahol tárt karokkal várták és ahol a világháború előtt, mint bécsi sztár Ferenc József császárral sétálgatott délutánonként Bad Ischl-ben./.../

A Komédia Kabaré viszont tovább működött 1944-ig. Itt mutatkozott be 1932-ben Rejtő Jenő először, a Hallgatás című tréfájával, melyet Nádasi Lászlóval, több más művének is társszerzőjével együtt jegyzett. A jelenet a kávéházban játszódik ahol a tipikus rejtői figura, a kiszolgáltatott, nélkülöző könyvügynök, a nagy svéd író művét, a Hallgatást adja el részletekre a gazdag tápszergyárosnak, aki persze hallgatás alatt mást ért. Zsarolva hiszi magát valutaügyletei miatt és negyven pengőért megveszi az ügynök „hallgatását". Hasonló „biztos siker" jeleneteket rendel Rott Sándor is a többé-kevésbé a Japán Kávéház szimbiózisában élő P.Howard-tól.

Rejtő a pesti Broadway jellegzetes alakja egy évben születik József Attilával, Koestler Artúrral, Mihail Solohovval, Elias Canettivel, és akár a rendszerváltást is megélhette volna. Sorsa másképp alakult. Az „Egyedül vagyunk" című nyilasújság 1942-ben „leleplező" cikket jelentetett meg „Reich-Rejtő"-ről, felháborodva azon, hogy egy zsidó itt csak írogat és kávézgat a „Japánban". Rejtő akkor betegen feküdt a nagykátai korházban, ahonnan a cikk révén munkaszolgálatba hurcolták. Ötven napig bírta a mínusz negyven fokot és a megpróbáltatásokat. Petőfi Sándor 120. születésnapján halt meg 1942 Szilveszter éjszakáján. Utolsó szavai munkaszolgálatos baraktársához, aki a halottakat vitte ki a barakból: „Elnézést, de nehéz leszek.." Rejtő (P.Howard) alighanem az egyik legolvasottabb magyar szerző, számtalan műve máig bestseller. Figurái, mint Buzgó Mócsing, Fülig Jimmy, Senki Alfonz, Wagner úr, Vanek úr vagy a Nagy Levin szállóigévé, a mindennapi szóhasználat részévé váltak.

Ma az egykori Komédia Kabaré helyén a kezdeti hagyományokhoz hűen újabb madár fészkel, egy kolibri. Novák János, zeneszerző, színész, a Kolibri Gyermek és Ifjúsági Színház igazgatója „gyermekbrodvéj"-ként szeretné látni színházát, mely a Jókai téren kívül még két további terézvárosi helyszínnel rendelkezik. A Kolibri Fészek az Andrássy út 74-ben méltó a neki nevet adó madárka méreteihez, színészekkel együtt ötvenen ha beférnek a helységbe. Átlósan szemben az „Andrássy77"-ben, a Kolibri pincében kávézó és kocsma egészíti ki a színpadot. A Kolibri „színpadbirodalom" egy rendkívül összetett művészeti és pedagógiai programot valósít meg, mely a gyermekszínházon túl a színházpedagógiát, a tanárképzést és a drámafoglalkozásokat is feladatának tekinti. A nyár végét, az évad kezdetét a Jókai téri Kolibri Fesztivál köszönti, mint a Brodvéj egyik új hagyománya. Terézváros egyre erősödő civilmozgalmainak sikerült bár a „homályos" mélygarázsprojektet a térről száműzni, de Novák igazgató úr nagyvonalú víziója a térről, mint a „gyermekbrodvéj" szerves része, finn iparművészek természetes anyagokból készült játékaival, egyelőre még ábránd.

Ezúton is köszönjük Surányi j Andrásnak a szöveget és a fotót.